Internet

Talán ismerős a név Bram Cohen. Ha nem, akkor talán a szó hogy BitTorrent. Na ugye.
Akinek ezek után sem ismerős, azoknak egy kis háttér. Akiknek igen, azoknak ott a cikk.
Szóval a srác az, aki megteremtette a peer-to-peer (P2P) megoldásokban az eddig legtöbbet használtat. A lényege a következő:
Ha egy helyen tárolunk egy nagy file-t (mondjuk egy program, film vagy zene), akkor a letöltők számának növekedésével egyre nagyobb sávszélességre van szükség. Sőőőt, van olyan amikor már a szerver nem bírja és nyekk. Ha azonban a letöltés és a megosztás nem úgy működik, hogy mindenki egy helyről tölt, hanem csak a központ szerepét játssza egy gép, és a tényleges letöltések két gép között történnek (P2P). Ez eddig szép, de nem működőképes. Ugyanis ismét problémát okoz a file mérete. Ezért a program szétcsapja a file-okat apró kis részekre, és amint valaki letöltött egy részt, már meg is tudja osztani. Minél többen vannak fenn, annál hatékonyabb a rendszer. Ellentétben azzal ami egy központi szerverrel történne. Zseniális.

A srác Asperger’s szindrómában szenved. Zseniális programozó, de nehezen szocializálható. Pénzt sem csinált eddig komolyat a fejlesztéséből. Érdekes módon amikor a hasonló rendszerben működő fájlcserélőket az amerikai zeneipar beperelte (BearShare, LimeWire, és az eDonkey-t), a BitTorrent kimaradt. Bizonyosan okkal. Előbb-utóbb megtudjuk.

Ha belegondolunk, itt az ideje hogy a zene és a filmipar ne támadja (mert nem megy), hanem elkezdje felhasználni a P2P technológiát. Tökéletes disztribúciós csatorna, változó költség nélkül.