Remélem van olvasóim között olyan aki olvasta Stanislaw Lem örökérvényű művét (nem, nem a Pirx pilóta kalandjait - bár az is klasszikus) a "Tótágas evolúció, avagy a XXI. század fegyverrendszerei" című könyvét.
Sajnos - azt hiszem - olvasták ezt a rosszindulatú programozók (hacker-ek) is. (jelzem, nem minden hacker rosszindulatú, csak a szó rajtuk ragadt)

A könyvben sokféle furcsa fegyverről van szó, melyek közül az egyik egy olyan bomba, amely méhrajhoz hasonlóan milliónyi korpuszból áll, így lehetetlen lelőni, és csak a cél előtt áll össze egyetlen hatalmas bombává.

Nos, szerintem olvasták ezt a "bot"-ok kitalálói is. Az interneten bot-ok serege fürkészi a védtelen gépeket, behatolnak, és adot jelre vagy időpotban egyszerre cselekednek. Mondjuk egy DoS támadást hajtanak végre.
Elpsztítani szinte lehetetlen őket, egymástól függetlenül "élnek", és csak akkor aktiválódnak amikor kell.

Ugyanezen az alapon működnek a terrorista sejtek is. Mivel egymásról nem tudnak, elpusztítani hagyományos módszerekkel nem lehet.

De ha nagyon elvonatkoztatunk, akkor az internet is valami ilyen. Úgy lett létrehozva, hogy egy koncentrált (fizikai) támadással nem lehet felszámolni. Mert milliónyi független gépből áll, bizonyos mértékig képes a hibákat javítani (ha egyik irányban nem jut át az információcsomag, a másik irányba próbálkozik).

De tulajdonképpen a CD hibajavító mechanizmusa is hasonló. Ha van egy apró kis hiba, a hibajavító kódok képesek reprodukálni a hibát, és egy karcolás még nem a világ, szól a zene.

Ugye nem is volt olyan oktalan figura Lem bácsi?